A HIVDA ETIKAI KÓDEXE

PREAMBULUM

A HIVDA tagjai olyan Magyarországon működő érdekképviseleti szervezetek, illetve gazdasági társaságok, amelyek diagnosztikai anyagokat és orvostechnikai eszközöket (a továbbiakban: in-vitro diagnosztikum (IVD) gyártó, forgalmazó cégek szakmai érdekképviseletével, illetve in-vitro diagnosztikumok gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak. A tagok - felismerve és elismerve az etikus kommunikációban viselt felelősségüket - megalkotják és mind a maguk, mind tagjaik részéről kötelezőnek ismerik el a jelen Etikai Kódex rendelkezéseit.

A HIVDA tagjai tudomásul veszik, hogy az alkalmazandó törvények és szabályok betartása, az etikai szabványok elfogadása egyaránt kötelezettséget jelentenek, ezzel hozzájárulnak az IVD iparág jó hírnevéhez.

A jelen Etikai Kódexet a HIVDA tagjainak olyan magánszemélyekkel, vagy jogi személyekkel való együttműködésének iránymutatójául szánták, akik az IVD eszközöket megvásárolják, bérlik, kínálják, használják, azok bérlését, vagy értékesítését bonyolítják, vagy megrendelik a laboratóriumi vizsgálatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Szakemberek).

A HIVDA tagjai felismerik, hogy az etikai szabályok elfogadása és az alkalmazandó törvények betartása kritikus jelentőségű az Egészségügyi Szakemberekkel történő együttműködésben. A tagoknak bátorítaniuk kell az etikus üzleti gyakorlatot, egyúttal tiszteletben kell tartaniuk az Egészségügyi Szakemberek független döntéseit.

A jelen kódexnek nem célja nemzeti törvények, szabályok vagy szakmai kódexek (többek között vállalati kódexek) kiegészítése, vagy felülírása. Minden tagnak függetlenül biztosítania kell, hogy az Egészségügyi Szakemberekkel folytatott együttműködésük megfeleljen az összes nemzeti szabálynak és szakmai kódexnek.

A jelen Etikai Kódex jogszabályi hátterét képezi:

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;
• a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény;
• a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény;
• az embergyógyászati célú termékek reklámozásáról szóló 1992/28/EGK Irányelv III.
• (az egészségügyi szakemberekhez szóló reklámok követelményeiről szóló) fejezete

A kódex az önfegyelem írásba foglalását jelenti és a HIVDA tagjainak tudomásul kell venniük, hogy a Kódexet szellemében és betű szerint is be kell tartani. Az IVD iparágban érintett azon szereplőket, akik nem tagjai a HIVDA-nak, arra bátorítjuk, hogy a Kódexet fogadják el és tartsák be, mivel nézetünk szerint a teljes iparágban magas etikai szabványokat kell alkalmazni, hogy az iparág iránti bizalmat megőrizhessük.

A HIVDA tagjainak biztosítaniuk kell, hogy alkalmazottaik (pl. értékesítés & marketing, ügyfélszolgálat, műszaki szerviz munkatársak, stb.) ismerjék a Kódexet és az abban foglalt kötelezettségeket.

A HIVDA tagjai biztosítják, hogy az elfogadott kódex összhangban van az EDMA Etikai kódexével.

"A" rész - Egészségügyi Szakemberekkel való együttműködés

I. A tagok által szervezett képzés és oktatás

Ahol szükséges, a tagoknak a termékekkel kapcsolatosan az Egészségügyi Szakemberek részére képzést kell tartaniuk, az in vitro diagnosztikai eszközök biztonságos és hatékony használatának megkönnyítésére. Az ilyen oktatásnak vagy tréningeknek megfelelő helyszínen kell történnie, figyelembe véve a résztvevők kényelmét és a tréning jellegét.

Különös tekintettel az alábbiakra:

• A programokat klinikai, laboratóriumi, oktatási, konferencia vagy más megfelelő helyszínen kell tartani, beleértve a tagok saját épületeit vagy egyéb oktatási célra bérelhető helyszíneket, melyek az információk hatékony átadására alkalmasak. Az oktatóknak az ilyen oktatás megtartásához megfelelő szakképzettséggel és szakértelemmel kell rendelkezniük.
• A tagok a résztvevők számára a program során szerény étkezéseket biztosíthatnak, a többnapos oktatási programok esetében további vendéglátás is helyénvaló lehet. Bármilyen vendéglátásnak szerény értékűnek, időben alárendeltnek és az oktatás céljára összpontosítónak kell lennie.
• A tagok a résztvevő Egészségügyi Szakemberek ésszerű úti- és szállásköltségeit fedezhetik.
• A tagok nem támogathatják az Egészségügyi Szakemberek családtagjainak vagy vendégeinek, útiköltségét vagy egyéb kiadásait, akiknek nem célja az összejövetelen átadott információk megszerzése. A házastársak vagy vendégek részvétele a csoportos vendéglátásban helyénvaló lehet, feltéve, hogy a tagok számára ez csak névleges költségnövekedést jelent.

II. Harmadik fél által szervezett tudományos oktatási rendezvények támogatása

Az oktatás, a tudomány vagy egészségpolitika fejlődését célzó konferenciák elősegítik a tudomány, a gyógyászat haladását, a hatékony egészségügyi ellátás biztosítását. Tipikusan ilyenek a nemzeti, regionális, vagy szakosodott egyesületek, társaságok (pl. MLDT, MOLSZE, EGVE, stb.), vagy akkreditált oktatást végző intézmények által szervezett konferenciák. A tagok az ilyen konferenciákat számos módon támogathatják:

• Részvétel támogatása. A tagok a konferenciák költségeinek és az indokolt mértékű úti- és szállásköltségek fedezetéül az Egészségügyi Szakemberek részére pénzügyi támogatást nyújthatnak feltéve, hogy a konferencia elsődleges célja a tudományos és továbbképzési tevékenységek elősegítése. A konferencia szervezőinek felelőssége és kötelessége a program tartalmának ellenőrzése, a továbbképzési módszereknek és anyagoknak a kiválasztása. A tagok által nyújtott támogatás formáját még a rendezvény előtt a regisztrációs dokumentumokban egyértelműen jelezni kell.
• Szerény vendéglátás. A tagok a konferencia szervezőjének pénzügyi támogatást nyújthatnak a rendezvény résztvevői számára szervezett étkezések és vendéglátás fedezetére. Ezeknek a szakmai programok hátterében kell maradniuk.
• Rendezvények szponzorálása . A tagok szponzori szerződéseket köthetnek, kiállító helyeket bérelhetnek, konferencia bemutatókat tarthatnak. A szponzori szerződések tartalmára és keretére vonatkozóan a kiemelt jelentőségű rendezvények (MLDT, MOLSZE) szervezőivel a HIVDA kössön keret megállapodást. Ennek irányelvei:
  • Szakmai szervezetek által szervezett kongresszusok esetében a cégek által adományozott támogatások a kongresszus közös költségvetésébe kerülnek befizetésre.
  • A befizetés mértékének megfelelően a kongresszus szervezője a kongresszus előzetes tájékoztatójában közzétételre kerülő támogatói csomagokat ajánlhat fel ellentételezésként. Ezen támogatói csomag az alábbi tételeket foglalhatja magában:
    • támogatói szint feltüntetése a kongresszus kiadványaiban, honlapján illetve a kongresszus területén elhelyezett posztereken.
    • térítésmentes kiállítási terület felajánlása
    • térítésmentes hirdetési lehetőség a kongresszus kiadványaiban és honlapján
    • térítésmentes részvételi lehetőség a támogató munkatársainak
  • A cégek által befizetett támogatások nem kötődhetnek az adott cégnek a 2. pontban részletezett hirdetési lehetőségeken túlmutató hirdetési fajtákhoz (pl. kongresszusi kitűző, kongresszusi táska, céges vacsora, stb.)
  • A szponzori támogatáson felül a cégek csak a részvételi támogatásokat, térítéses kiállítási terület és installáció díját valamint a konferencia bemutatók költségeit fizethetik a szervezőknek.

  III. Értékesítési és reklámrendezvények

  A termék tulajdonságainak megbeszélésére, szerződések és értékesítési feltételek megtárgyalására, a találkozókat az Egészségügyi Szakemberek munkahelyén vagy annak közelében célszerű megrendezni. Az ilyen összejöveteleken a tagok a résztvevő Egészségügyi Szakemberek indokolt mértékű étkezési és vendéglátási költségeit szükség esetén a résztvevők indokolt mértékű útiköltségeit is megfizethetik (pl. gyárlátogatások, vagy nem hordozható berendezések bemutatói alkalmával). Nem elfogadott azonban, hogy az Egészségügyi Szakemberek vendégeinek, vagy egyéb olyan személyeknek az étkezését, utazását, vagy egyéb vendéglátását támogassák, akik nem szakmai céllal vesznek részt az adott összejövetelen.

  IV. Tanácsadási megállapodás

  Az Egészségügyi Szakemberek a tagok részére tanácsadóként tevékenykedhetnek (pl. tanácsadó testületekben) tényleges szakmai tanácsadással, beleértve a kutatást, a tagok által szponzorált oktatást, termék minősítésében való részvételt. Helyénvaló, hogy az ilyen szolgáltatások nyújtásáért az Egészségügyi Szakemberek ésszerű mértékű díjazásban részesüljenek.

  A tagok és az Egészségügyi Szakemberek közötti tényleges szakmai, tanácsadási tevékenység jellemzői:

  • Az Egészségügyi Szakemberekkel fennálló megállapodásokat írásba kell foglalni, a feleknek azt alá kell írni, és az összes nyújtandó szolgáltatást pontosan meg kell határozni. Az ilyen megállapodásoknak összhangban kell állniuk az egyéb törvényi rendelkezésekkel.
  • Az Egészségügyi Szakemberek díjazásának az általuk ténylegesen nyújtott szolgáltatás jellegén kell alapulnia, és azzal arányosnak kell lennie és megfelelnie az adó- és egyéb jogszabályi előírásoknak. A tagok megfizethetik a tanácsadók olyan ésszerű kiadásait, amelyek a megállapodás teljesítésével kapcsolatosan merülnek fel.
  • A tanácsadói megállapodásokat csak abban az esetben szabad megkötni, ha a szolgáltatások célját előzetesen meghatározták.
  • A tanácsadók kiválasztásának az előzetesen megfogalmazott cél eléréséhez megfelelő képzettségen és szakértelmen kell alapulnia.
  • A tagok tanácsadókkal tartott összejövetele helyszínének és körülményeinek a tanácsadás tárgyköréhez kell alkalmazkodnia. A tanácsadói összejövetelekkel kapcsolatos, a tagok által finanszírozott vendéglátásnak szerénynek, indokolt időtartamúnak kell lennie, és az összejövetel elsődleges célját nem szoríthatja háttérbe.
  • Amikor egy tag a kutatási vagy klinikai kipróbálási szolgáltatásokra szerződik valamely Egészségügyi Szakemberrel, az összes szükséges beleegyezést és hozzájárulást meg kell szerezni.

  V. Ajándékok

  A tagok alkalmanként ajándékokat adhatnak az Egészségügyi Szakembereknek, de ezeknek szerény értékűnek, és az egyéb hatályos jogszabályokkal megegyezőknek kell lenniük. Általános szabályként, az ajándékoknak a betegek javát vagy kifejezetten oktatási célt kell szolgálniuk. Továbbá, a tagok alkalmanként az Egészségügyi Szakembereknek azok munkájával kapcsolatos, vagy a betegek javát szolgáló minimális értékű céglogós reklámcikkeket adhatnak. Az ajándék nem lehet készpénz vagy készpénzt helyettesítő fizetőeszköz.

  Ennek a szakasznak nem célja a termékminták átadásának, és a termék értékesítés jogszerű gyakorlatának a megkérdőjelezése.

  VI. Visszatérítési és más gazdasági információk nyújtása

  A tagok kereskedelmi partnereik (fizetők) felé pontosan és felelősségteljesen kötelesek számlázni. Eközben szakmai, finanszírozási információkat nyújthatnak az Egészségügyi Szakemberek és egyéb partnerek (pl.: kórházak, OEP) részére. Ennek az információnak a következőkre kell korlátozódniuk: az ár, a termékek kódolása, a termékeket alkalmazó eljárások leírása, valamint a termékek biztonságos szállításának és tárolásának elősegítése. A jelen szakasznak nem célja az olyan műszaki, vagy egyéb támogatás nyújtásának a megkérdőjelezése, amelynek célja a termékek megfelelő használata vagy telepítésének elősegítése.

  VII. Jótékony és humáncélú adományok

  A tagok jótékony adományokat (a támogatásokat is beleértve) adhatnak, - például kifejezetten független gyógyászati kutatás támogatására, az orvostudomány, (beteg)képzés, nélkülözők gondozása, közoktatás vagy olyan események szponzorálásásta, ahol a bevételeket jótékony célokra fordítják. Az adományokat csak az alkalmazandó törvények és szabályozások szerint az adományok átvételére jogosult szervezeteknek szabad adni. Minden adományt megfelelően dokumentálni kell.

  Példák a megfelelő adományokra és ezekkel összefüggő ellenszolgáltatásokra:

  • A laboratóriumi képzés elősegítése. A tagok támogathatják egyetemi vagy főiskolai hallgatók, csereprogramokban résztvevők szakmai képzését, vagy tudományos tevékenységét. (Az oktatási támogatások további megfontolásairól ld. II. szakaszt: "Harmadik fél oktatási konferenciák támogatása".)
  • Tudományos Kutatás Támogatása. A tagok a kifejezetten orvosi laboratóriumi célú kutatásokat támogathatják. A támogatás célját egyértelműen dokumentálni kell. (Amikor egy tag egy Egészségügyi Szakembert saját nevében történő kutatással bíz meg ld. a IV. szakaszt: "Tanácsadási megállapodás".)
  • Közoktatás. A tagok támogatásokat nyújthatnak a betegek vagy a nagyközönség közegészségügyi témakörű oktatásának céljára.

  "B" rész - A versenytörvénynek való megfelelőség irányelvei

  Az EC Szerződés 81(1) cikkelye

  Az EC Szerződés 81(1) cikkelye tiltja a vállalatok és vállalati társulások közötti olyan megállapodásokat, amelyeknek a célja vagy hatása a versenyt torzító korlátozás lehet. A "megállapodás" és "határozat" jogi értelmezése igen tág, a hallgatólagos megállapodásokat és a versenyellenes magatartás passzív elfogadását is magába foglalja.

  Ha ezeket a szabályokat nem tartják be akár a HIVDA tagok hivatalos tárgyalásain, akár kötetlenebb összejöveteleken, a vétkes vállalatot jelentős bírságokkal sújthatják.

  A következő pontok példaként szolgálnak:

  NE ÁLLAPODJANAK MEG versenytársaikkal, vagy senki mással:

  • A termékeik árának vagy értékesítési feltételeinek rögzítésében.
  • A termelésük korlátozásában, termelési kvóták kijelölésében vagy a piacra éppen belépő bármilyen más termék szállításának bármiféle korlátozásában.
  • A piac vagy ellátási források felosztásában sem földrajzilag, sem vevőosztályonként.
  • Vevők, versenytársak vagy beszállítók feketelistára tételében vagy bojkottjában.
  • Befektetéseik vagy műszaki fejlesztéseik korlátozásában vagy ellenőrzésében a piacon.

  ADATOKAT NE VITASSANAK MEG VAGY NE CSERÉLJENEK versenytársaikkal, a fenti témákkal kapcsolatos semmilyen tárgykörben. Más szóval, NE FOLYTASSANAK sem formális, sem kötetlen párbeszédet az alábbiakról:

  • Egyedi vállalati árakról, árváltozásokról, értékesítési feltételekről stb.
  • Iparági árképzési politikákról, árszintekről, árváltozásokról stb.
  • Árkülönbségekről, árkorrekciókról, engedményekről, juttatásokról, hitelfeltételekről.
  • Termelési vagy forgalmazási költségekről, költség elszámolási képletekről, költségszámítási módszerekről.
  • Egyéni vállalati adatokról, a beszállító forrásokat, költségeket, termelést, készleteket, értékesítéseket stb. illetően.
  • Egyéni vállalatok jövőbeli terveiről, a technológia, a befektetések vagy meghatározott termékek tervezése, termelése, forgalmazása vagy marketingje tárgykörében, beleértve a javasolt területeket vagy vevőket.
  • Egyedi beszállítókat, vagy vevőket érintő ügyeket, különös tekintettel bármilyen olyan cselekedetekre, amely a piacról való kizárásukat eredményezheti.

  Amennyiben közbeszerzési eljárás igényli kettő vagy több cég közös ajánlattételét, a kooperáció nem terjedhet ki az EC szerződés 81 (1) cikkelyében tiltott megállapodásokra.

  A HIVDA ÉRTEKEZLETEINEK A NAPI RENDJE rendkívül fontos. A belépési nyilatkozat aláírásával a tagok elfogadják a HIVDA szabályait és irányítását.

  Következésképpen, ha a HIVDA bármilyen versenyellenes magatartást tanúsít, a résztvevő tagok az ilyen magatartásért felelősségre vonhatók.

  • A HIVDA arra törekszik, hogy a napirendi tervezeteket ellenőrizzék azokban a témakörökben, amelyeket az EU versenytörvényei érinthetnek. A HIVDA tagok azonban bátran kérhetnek jogi tanácsot bármilyen adott témában.
  • Ha a HIVDA valamely értekezlete, megbeszélése alatt a jelen Feljegyzésben tárgyalt verseny-érzékeny ügyekről esik szó, az egyes tagok felkérhetik az Elnököt a vita felfüggesztésére vagy elhalasztására, amíg jogi tanácsot nem szereznek be az ügyről.
  • A tagok belátásuk szerint tartózkodhatnak a meghatározott napirendi pont tárgyalásában való részvételtől.
  • Az egyes tagoknak ellenőrizniük kell, hogy ellenvetésüket és az értekezletről való távozásukat jegyzőkönyvben rögzítették.
  • Az egyes tagoknak ugyanígy kell viselkedniük, ha nyilvánvalóan a versenytörvény előírásaiba ütköző témaköröket kívánnak megvitatni, pl. árrögzítést, vagy piaci részesedést.

  "C" rész - Kereskedelmi tevékenységek

  I. Reklámozás

  A HIVDA tagvállalatai kötelezettséget vállalnak, hogy biztosítják, és betartják a következő alapelveket vállalatuk és termékeik vevőik felé történő reklámozásában:

  • Más vállalatok termékeinek vagy szolgáltatásainak sem közvetlenül, sem utalással nem szabad rossz hírnevét kelteni. A nyilvánosság előtt megjelenő független kiadványok felhasználása nem tiltott.
  • Az orvosi és laboratóriumi szakmáknak nem szabad sem közvetlenül, sem utalással rossz hírnevét kelteni.
  • Az alkalmazott reklám ne gyengíthesse az iparágba vetett bizalmat.

  II. A Diagnosztikai ipar képviselői

  Megjegyzés: a "képviselő" szót a továbbiakban e Kódexben az HIVDA tagok összes alkalmazottjának, és nemcsak a közvetlen értékesítési tevékenységben résztvevők megjelölésére használjuk.

  • A diagnosztikai képviselők oktatásának megfelelőnek kell lennie, és megfelelő szakmai tudás birtokában kell lenniük ahhoz, hogy a vállalat termékeiről pontosan és felelősségteljesen adják át az információkat.
  • A diagnosztikai képviselők kötelesek a kötelezettségeik teljesítése során mindenkor az etikai normáknak megfelelniük.
  • A Kódexnek a pontosságra, a tisztességre, egyensúlyra és jó ízlésre vonatkozó követelményei mindenfajta képviseletre és írásos anyagra alkalmazandók.
  • A diagnosztikai képviselőknek kerülniük kell a tisztességtelen vagy félrevezető összehasonlításokat, vagy a termékük teljesítményelőnyét sugalló igazolatlan összehasonlításokat.
  • A diagnosztikai képviselők nem alkalmazhatnak semmilyen nyomás-gyakorlást, vagy anyagi eszközt a megrendelés elnyerése céljából.
  • A diagnosztikai képviselőknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítására, hogy a laboratóriumi, vagy kórházi látogatások gyakorisága, időzítése, időtartama és módja ésszerűen történjen. Az ügyfél ezzel kapcsolatos kívánságait a diagnosztikai képviselőknek teljesíteniük kell.

  "D" rész –Az Etikai Kódex érvényesítése

  A jelen Etikai Kódex rendelkezéseinek érvényesítésére az Etikai Kódex megalkotói a következő rögzített eljárási rend alapján folytatják le a Kódex előírásainak megsértőivel szemben az etikai eljárást.

  Az a tag, amely úgy ítéli meg, hogy valamely tag cselekedetei megsértik e Kódexet, panaszával a HIVDA elnökéhez fordulhat. A panaszt írásban egyértelműen kell megfogalmazni és bizonyítékokkal alátámasztani.

  Az elnök köteles a panasz átvételét követő 10 napon belül elindítani az ad hoc etikai bizottság megalakítását célzó eljárást. Ennek keretében az etikai előírás megsértésével panaszolt céget értesíti az eljárás megindításáról, és felkéri mind a panaszolt, mind a panaszos céget, hogy a HIVDA tagjai közül jelöljenek ki tíz-tíz, összesen tehát húsz olyan tagot, aki nem érintett a vitatott ügyben, és elfogadható részükre. A javasolt tagokat 1-től 10-ig sorszámozva kell megjelölni. A mindkét listán szereplő tagok közül az első három egyező tag alkotja az ad hoc etikai bizottságot. Ezt az eljárást mindaddig kell ismételni, amíg a két listában nincs legalább három egyező tag. Ha van három közös jelölt, az elnök harminc napon belül megszervezi az ad hoc etikai bizottság ülését, mely 15 napon belül meghallgatja mind a panaszos, mind a panaszolt cég képviselőjét. Az etikai bizottság vizsgálatát köteles az első üléstől számított 30 napon belül befejezni és döntését meghozni. Az etikai bizottság döntéséről - nem történt etikai vétség, nem bizonyítható az etikai vétség, az etikai vétség megállapítható - annak indoklással ellátott írásba foglalásával értesíteni kell a panaszos és a panaszolt tagot is azzal a figyelmeztetéssel, hogy az ad hoc etikai bizottság döntésével szemben az azzal egyet nem értő fél a kézhez vételtől számított 15 napon belül postára adott kérelemmel a HIVDA közgyűléséhez fordulhat. A kérelmet a Közgyűlésnek kell címezni és a HIVDA elnöke részére kell megküldeni.

  Amennyiben az ad hoc etikai bizottság azt állapítja meg, hogy olyan súlyú etikai vétség történt, amely a panaszolt tagot méltatlanná teszi a HIVDA tagságára, akkor az ad hoc etikai bizottság köteles javaslatot tenni a Közgyűlésnek a tag kizárására.

  Az etikai bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza meg: minden tagjának egy szavazata van. Az etikai bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. Az etikai bizottság tagja az etikai vétség megtörténtének kérdésében igennel vagy nemmel szavazhat, a szavazás során tartózkodni nem lehet.

  Az etikai bizottság döntésével szemben előterjesztett kérelem vagy az etikai bizottság által javasolt kizárás esetén a HIVDA elnöke köteles a döntés meghozatala érdekében a közgyűlést a kérelem, vagy javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül időpontra összehívni.

  A Közgyűlés a döntését (nem történt etikai vétség, nem bizonyítható az etikai vétség, az etikai vétség megállapítható) egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Amennyiben a Közgyűlés úgy dönt, hogy etikai vétség történt, köteles dönteni abban a kérdésben is, hogy az elkövetett etikai vétség súlya indokolja-e az azt elkövető tag kizárását a HIVDA-ból.

  Abban az esetben, ha a megállapított etikai vétség esetén a panaszolt tag nem fordul kérelemmel a Közgyűléshez, vagy a Közgyűlés megállapítja az etikai vétség elkövetését, az etikai bizottság, illetve a Közgyűlés a döntését a tényállás és a hozott döntés rövid leírásával meg kell küldeni a HIVDA valamennyi tagjának.

  Amennyiben valamely tagról az ügyet elbíráló etikai bizottság, vagy a Közgyűlés legalább három alkalommal megállapítja az etikai vétség elkövetését, annak azt a tagot a Közgyűlésnek akkor is ki kell zárnia a HIVDA-ból, ha egyenként egyik etikai vétség sem minősült olyan súlyúnak, ami a kizárást indokolta volna. Amennyiben a panaszos nem működik együtt az eljárás során a kivizsgálás és döntéshozatal érdekében, a HIVDA elnöke köteles a Közgyűlésnek javasolni a tag kizárását a HIVDA-ból.

  Hatálybalépés

  A jelen Etikai Kódexet a HIVDA Közgyűlése 2006. január 16. napján fogadta el, rendelkezései 2006. január 16. napjától hatályosak.

  Dr. Péterfy Ferenc
  elnök